Hivatalos honlapja
Bemutatkozás - Napjaink

A rendszerváltást követő nehézségeket és a háború miatti fenyegetettséget kiheverte a település, s az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlődésen ment keresztül. Az önkormányzat a legnagyobb összegeket intézményeinek fenntartására fordítja, ám a beruházásokról sem feledkezik meg: elkészült a vezetékes víz- és gázrendszer, s egy kistérségi összefogás keretében elkészült a csatornahálózat, amellyel teljesen közművesítetté vált Vízvár.

A falu útjai és intézményei - művelődési ház, óvoda, iskola - is folyamatosan korszerűsödnek. 2003-ban kapott zúzalékköves burkolatot a parkerdőhöz vezető földút, s szilárd lett a Dráva utca is. Vízváron a lakosság lélekszáma a vidéki térségekben tapasztaltakhoz hasonlóan csökkenő tendenciát vett fel, ennek ellenére az utóbbi években  külföldiek is vásároltak itt ingatlanokat. Különösen a Dráva irányában épült házakat veszik előszeretettel. A vízváriak részben helyben, elsősorban az önkormányzat intézményeiben és a helyi vállalkozásoknál találnak maguknak munkát, a legtöbben azonban a környező városokban dolgoznak, s ingázni kényszerülnek.

A községben háziorvos, védőnő és szociális gondozó dolgozik.

Bár a fontos közlekedési utak elkerülik a térséget valamint a települést, s a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a munkahelyek hiánya is egyre nagyobb gondot okoz a falu hosszútávú fenntartásában, a vezetők mégis bíznak abban, hogy Vízvár fejlődni fog. Minderre a csodálatos természeti környezet ad alapot, amely már most is sok turistát vonz ide. A Duna-Dráva Nemzeti Park menti területek, a Dráva folyó, mint fő természeti kincsünk, de akár a vadászat is kiváló alapot teremthet a turisztika fellendítésére, amely hosszú időre a fejlődés zálogát biztosíthatná a Dráva-menti falvak életében.

 

Lakónépesség (2015. január 1., KSH): 530 fő